|
A Kapos Bázisrepülőtér története
A taszári repülőtér építési munkálatai 1928-ban kezdődtek, a
megnyitó ünnepséget 1929. szeptember 1-jén tartották. Az első időszakban csak
kereskedelmi repülőgépek használták a repülőteret, melyet 1936-ban adtak át a
Magyar Királyi Honvédség részére. Ezt követően a működési területet
megnagyobbították, a kiszolgáló épületeket felújították, hogy megfeleljenek az
elvárásoknak. 1939-ig a 3. Harcászati Felderítő repülőszázad állomásozott
Taszáron. 1942-ben felújítási munkák kezdődtek annak érdekében, hogy a
repülőteret képessé tegyék új típusú repülőgépek – közöttük bombázók –
kiszolgálására. A II. világháború idején a német légierő néhány hadműveletet
végrehajtott Taszáron, majd 1944 végén a német csapatok megsemmisítették a
hangárokat. Az oroszok elfogadható állapotba hozták a repülőteret: egy magyar
vállalatot alkalmaztak a romok eltávolítására, a repülőtér helyreállítására.
A jelenlegi repülőtér 1949 és 1950 között épült. Az építésben munkaszolgálatosok
is részt vettek. Az új létesítményt – az 1950. november 11-én Tököl-Szilágyi
telepen megalakult – 50. Vadászrepülő ezred vette birtokba. A honvédelmi
miniszter döntése alapján ettől az időtől tartják számon a jelenlegi alakulat
történetét.
Az 50. Vadászrepülő ezred kezdetben JAK-11, JAK-9, Z-381, és ARADO-968, valamint
JAK-18 típusú gépekkel rendelkezett. Az utóbbi típusú éjszakai repülés
végrehajtására is alkalmas volt. 1952-ben MÍG-15, 1955 nyarán MÍG-17PF, 1960-ban
MÍG-19PM, majd 1962-től az akkor korszerűnek mondható MIG-21 különböző
modifikációit rendszeresítették.
1983-ban települt a taszári repülőtérre a 101. Felderítő repülőszázad állománya.
Azon az őszön érkeztek szállítógépeken a SZU-22M3 típusú repülőgépek.
A gyakori típusváltások minőségi fejlődést is jelentettek. A repülőgép-vezető,
megfigyelő, műszaki és egyéb kiszolgáló állomány folyamatos képzését, átképzését
tették szükségessé. Az egység kiemelkedő eredménnyel hajtotta végre a
harckiképzési és harckészültségi feladatokat, amit a különböző gyakorlatokon,
lövészeteken elért eredmények is igazolnak.
Az ezred napját 1989 óta ünnepelik november 11-én.

Az ezred szervezete és fegyverzete többször átalakult. A feladat azonban
változatlan maradt: Dél-nyugat Magyarország légterének védelme.
A délszláv válság kirobbanásának időszakában Taszáron a 31. Kapos harcászati
repülőezred néven ismert egység teljesített szolgálatot. Az ezred két harcászati
repülőszázaddal (Boszorkány, Turul) és egy felderítő repülőszázaddal
(Fürkészdarázs) rendelkezett. Ez az időszak a hajózó és kiszolgáló állománnyal
egyaránt kiemelt helytállást igényelt.
Az országgyűlés 1995. november 28-i határozatával hozzájárult ahhoz, hogy a
délszláv válság rendezésében közreműködő IFOR erők Magyarország területén
átvonulhassanak és állomásozhassanak. A Magyar Honvédség az IFOR erők
tevékenységét a taszári repülőtér létesítményeinek igény szerinti átadásával, a
repülő harckiképzés felfüggesztésével, az ezred békeműködésének korlátozásával
segítette. A magyar Honvédség parancsnokának intézkedése alapján 1995. december
8-án megkezdődött az ezred repülőgépeinek áttelepítése Pápa repülőtérre. A 31.
Kapos harcászati repülőezredet a Magyar Honvédség parancsnoka 1996. december
15-én a hadrendből kivonta, majd 1997. április 30-i hatállyal megszüntette.
Ezzel egy időben jogutódként megalakította a MH Kapos Bázisrepülőteret.
A jelenlegi alakulat biztosítja:
- a bázisrepülőtér folyamatos működését,
- igény alapján tartalék repülőtér biztosítását,
- készültségi repülések esetén folyamatos tartalék-repülőtérként a leszálló
repülőgépek fogadását és feltöltését az ismételt feladat-végrehajtáshoz,
- az IFOR (SFOR) erők állomásoztatásával kapcsolatos feladatok ellátását,
más szóval: befogadó nemzeti támogatás nyújtását az amerikai fél részére.
|
|
Ma az alakulat szoros együttműködésben dolgozik több területen az SFOR
alakulatokkal: közös szolgálatot lát el a kapuknál, s valamennyi áteresztő
ellenőrző ponton. Évente több ezer személy és gépjármű ellenőrzését, ellenőrzés
utáni ki- és beléptetését végzik.
A légiforgalmi irányító szolgálat állományából – az USAF légiforgalmi irányító
szolgálatával tartott közös kiképzés eredményeképpen – tízen rendelkeznek
önálló, illetve az SFOR-ral közös szolgálat ellátásához szükséges ismeretekkel,
míg hat katona kiképzése folyamatban van.
A SFOR repüléseihez szükséges meteorológiai szolgáltatásokat teljes mértékben a
KBRT meteorológiai szolgálata biztosítja.
A tűzoltók részt vettek az USAF, illetve a Brown & Root tűzoltói által
szervezett tanfolyamokon, ahol megtanulták az amerikai hadsereg által
alkalmazott módszereket, elsajátították a felszerelések kezelését. Az állomány
képes C-5, C-130, A-10, F-16, F-18 típusú repülőgépekből személy- és
vagyonmentésre.
Az Air Force által szervezett kiképzésen 26-an szereztek jogosultságot USAF és
magyar repülőgépek biztonsági őrzésére. Huszonheten kaptak kiképzést MP
szabályoknak megfelelő őrzés-védelem ellátására, valamint gyorsreagálású
feladatok végrehajtására.
A helyben végrehajtott SFOR feladatokon túl az egység állományából 32-en
IFOR-SFOR kontingensben, öten ENSZ misszióban teljesítettek feladatot.
Az egység 1952 óta rendelkezik csapatzászlóval. A jelenlegi csapatzászlót 1991.
november 11-én az alakulat megalakulásának 41.évfordulóján a honvédelmi
miniszter engedélyével Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata adományozta. Az
alakulat jó kapcsolatot tart fenn a polgári lakossággal és az önkormányzatokkal.
 |
1998-ban közös katonai ünnepségen vonták fel a magyar és az amerikai nemzet
zászlóját, amely ma is a közös elismerés és tisztelet jelképe. |
|
| 1999. március 12-én Magyarország NATO tagságával a két zászló mellé a NATO
zászló is felkerült. |
|
|
 |
Az alakulat kezdeményezte a Corvin Alapítvány létrehozását és működtetését,
amely a katasztrófát szenvedett társak emlékét hivatott őrizni és a hátramaradt
hozzátartozókat kívánja segíteni. Az alapítvány célul tűzte ki a magyar és
nemzetközi katonai repülőtársadalom kapcsolatainak bővítését, fejlesztését. Ez a
cél valósult meg 1991-ben és 1992-ben a Taszáron megrendezésre került I. és II.
Nemzetközi Repülőnapon.
|